Nyári Dal - Interjú 2. rész

Zene interjúolvasáshoz: Nyári Dal

Ha még emlékeztek, Csapó Móni barátnőm ajánlkozott a kalandom elején interjúkat készíteni velem, íme olvashatjátok a második fordulót. 3 hónap, 2 ország, sok barát és élmény és tanulság. Az angol verzió (English version:) Móni blogján és az angol oldalon olvasható.

1, Hol vagy most?

Most épp Szlovéniában vagyok, egészen pontosan egy Lipa nevű kis faluban a szlovén Karszton, nem messze az Adriától. 2 hete érkeztem erre a farmra, ahova is 3 barát kicsit több mint 1 éve költözött ki Ljubljanából, és kezdett gazdálkodásba. Egy témában jártas ismerősüktől kértek segítséget, hogy permakultúrás alapokra építsék fel kis gazdaságukat, konyhakertjüket. Közben szabadtéri fesztiválokat és találkozókat szerveznek, ebben is szükségük volt segítségre. A hihetetlen, hónapok óta tartó szárazság miatt csak életmentő tevékenységeket lehet végezni jelenleg a kertben, így segítek a ház körül mindenféle dologban, amiben lehet. 

Előtte pedig egy hónapot töltöttem Nyugat-Magyarországon a vas megyei Döröskén egy családi gazdaságban. 

2, Mik voltak az előző életedtől való elszakadás utolsó lépései? 

Először is kiadtam a lakásom, összepakoltam az ingóságaim és hátizsákba költöztem. Mindenkit megnyugtathatok, aki úgy érzi, túl sok kacathoz kötődik, és el sem tudja képzelni, hogy ezt hogy oldaná meg, hogy így is van! Túl sok a vackunk, a tárgyunk, és mégis elég 2 nap rá, hogy ablakmosással, takarítással és – a lányok érteni fogják a nagybetűt – a RUHÁK elcsomagolásával együtt összecókmokoljunk mindent. 2 hetet egy kedves barátnőmnél töltöttem, közben varrótanfolyamra jártam, és aki kíváncsi volt még rám, mielőtt elindulok, azzal leültem egy limonádéra vagy sörre, és hazautaztam meglátogatni a családom. Néhány bürokratikus elintéznivalót jól elhanyagoltam, vagy az utolsó utáni pillanatra hagytam, ahogy kell, annak ellenére, hogy volt időm rájuk bőven… És felültem a Döröske felé robogó vonatra, átszálltam a buszra, és bekiabáltam a Sábli porta udvarára, hogy megérkeztem! :) Tudom, így most egyszerűnek hangzik, ahogy leírom, hagytam is időt mindenre (teljesen fölöslegesen, mert semmit nem kezdek el hamarabb, mint valóban szükséges lenne), de minden olyan fokozatosan történt velem eddig. Szerencse, szervezés, bevonzás? Nem tudnám biztosan megmondani. Mindenesetre arra megyek, azt választom, ami tetszik és érdekel, és akkor, amikor úgy érzem, eljött az ideje. Azt hiszem, ennyi. :)

3, Írtál a blogodon az akvapóniáról. Elmondanád röviden, miért hasznos ez a módszer? 

Meg is látogattam itt Szlovéniában a srácokat, és az akvapóniás rendszerüket, akikkel Debrecenben találkoztam. Hasznosság: először is télen-nyáron friss zöldséget és halhúst lehet nyerni a rendszerből, hiszen üvegházas termesztésről van szó a mi éghajlatunkon (bár van példa szabadtéri akvapóniára is). Tehát elősegíti az egészséges táplálkozásunkat. Aztán egy kis erkélyláda, vagy konyhai rendszer mérettől egy teljes család ellátására alkalmas méretig bármekkorában megvalósítható, így bárkinek lehet. A fenntartási költsége minimális, az akváriumot tisztítani nem igazán kell, szinte mindent megold a rendszer maga. A rendszer felállítása után csak a vízforgatáshoz szükséges energiát, kis mennyiségű rendszervíz pótlást és a halkaját, növénymagokat kell biztosítanunk. Vegyszerek használata kizárt, mert az teljesen felborítja az egyensúlyt. A gyerekek imádják, mert van benne hal, tehát izgi, így könnyen tanulhatnak ezen keresztül az élet körforgásáról, természetről, fenntarthatóságról. Ezért is zseniális Gönczi Péter dzsembori kezdeményezése, hogy a résztvevők által összeszerelt rendszereket adományozzuk iskoláknak, ahol taneszközként használhatják. Az egyik résztvevőt pedig azért érdekelte a módszer, mert lehet, hogy az űrutazók tápanyagellátását is meg lehetne oldani ilyen módszerrel… hát értitek!? 
Legújabb Dzsembori összefoglaló videót itt láthatjátok.

4, Mennyire szoros napirend szerint élsz most? 

Most nagyon laza a napirendem. A szervezetem teljesen beállt a saját ritmusára, szeret korán kelni, reggel 7-nél szinte sosem alszom tovább. Itt a srácoknál minden reggel összeülünk reggeli előtt megbeszélni, ki mit végzett tegnap, mire készül ma, mik a teendők. Eddigre én már megetetem a tyúkokat, kacsákat, akik minden reggel rohannak felém, mint valami messiás felé, hogy itt jön, aki ellopkodja a tojásainkat, de cserébe ad KAJÁT! Aztán egész nap boldogan mászókáznak (úgy tűnik ez a csirkék szabadon és boldogan tartásának egyik titka, mert eddig mindkét tyúkudvarban extra felszerelésként jelen volt) és röpködnek föl a bodzabokor, fügefa ágaira csipegetni. Ezután megöntözöm a kertet, ez 1,5-2 óra (amikor épp nincs rendeletben, hogy nem lehet az alacsony vízkészletek miatt). Reggeli után mindenki megy a dolgára, valaki főz (általában én), majd a fesztiválhelyszínen építünk, dekorálunk, köveket görgetünk az útból és társai. 

Az előző helyen, Juliéknál is korán keltünk fél7-7től 9-10-11-ig, ahogy a nap ereje engedte, a kertben tevékenykedtünk, gyomláltunk, öntöztünk, kajakészítés, ebéd, aztán vagy projekt 2. felvonás, vagy szabadidő. Általában ezt is együtt töltöttük el falusi fitnesszel, wellnesszel vagy kreatív programokkal, mint úszás, bringatúra, furulyázás, lakás átrendezés, esti activity, tűz körül éneklés, tejbeszerzés és borospincézés Kálmán bácsinál… Ilyenek… 

Ellen kell, hogy szegüljek azoknak, akik azt mondják, hogy a vidéki élet unalmas és nincs mit csinálni! Igaz, rossz idő esetére nem árt megtanulni horgolni, makramézni, vagy kosarat fonni. ;) 

5, Új dolgok, amiket már megtanultál? 

Vannak tárgyilagos dolgok, módszerek, és vannak értékek, érzések, amiket felismertem. 

Fel is elevenítettem pár dolgot, amikre gyerekkoromból emlékeztem, például mit kell a tyúkoknak enni adni, hogy néha ott kell hagyni egy tojást, úgy szívesebben tojnak, hogyan kell őket ültetni kotlani. Alap dolgokról, hogy égető napsütésben nem szabad locsolni, mert elégnek a növények, legjobb reggel korán. Tanultam újakat a komposztálásról, valamicskét növénytársításokról, mulcsozásról, a vasi gyógynövényekről, gombákról egy kicsit, befőzési, és egyéb konyhai praktikákról (például ha az uborka keserű, le kell vágni rendre a végeit és körkörös mozdulatokkal összedörzsölve a véget az uborkához, fehér hab formájában távozik a keserűsége). Nagyon élvezem elkészíteni a friss zöldségeket, és mindenféléket amiket a kert, a gazdaság ad. 

Ezért is írtam a fokozatosságról, olyan helyeket választottam eddig, akik maguk is kezdők valamennyire, kísérleteznek új dolgokkal, és az alapok jól elsajátíthatók: növények gondozása, level 1-es állatok. :) Később jöhetnek más haszonállatok, lovak, méhek, sajtkészítés és társaik. És a legfontosabb, amit megtanultam, hogy mindenki másképp csinálja, és ha a szándék jó, nem sok dolog mehet félre. Vagy ha igen, akkor legközelebb majd hátha nem megy. :) 

6, Mi lesz a következő állomás? 

Most 2-3 hétre megszakítom az önkéntes kalandom, mert hív egy másik. Spanyolországba megyek és a 2009-ben egy gyors vakbélműtét miatt megszakított zarándoklatomat szeretném befejezni, a Primitív úton eljutni Santiago de Compostelába és onnan Finisterréig, a Föld végéhez, ahol az óceán kezdődik. Innen visszajövök Szlovéniába, ugyanis egy nagyon izgalmas rendezvényt szerveznek kedves házigazdáim és barátnőik. Egy Nature Event, úgynevezett Természet közeli találkozó, művészeti (pl. land art), jóga, varró, improvizációs színház, és egyéb érdekes workshopokkal, műhelyekkel, tűzzel, zenével, amin mindenképp szeretnék itt lenni. Utána azt hiszem, Olaszországba vezet az út, ezt még meglátjuk.

7, Az eddigi tapasztalataid alapján ajánlod másoknak is, hogy házi kedvencükkel vágjanak neki egy ilyen útnak?

Abszolút! Eddig akárhova mentünk, mindenki szerette volna megtartani Perecet (engem nem, ezt nem is értem… :)), győzködnek, hogy hagyjam ott, adjam nekik! Természetesen ez lehetetlen! De ennél jobb életet el sem tud képzelni szerintem. Elsőre nem könnyű egy városi kutyának megszokni ezt a nagy szabadságot, de azért nem esett nehezére. Őrzi a portákat, a régi és új gazdákat, mindenkivel játszik, mindig van, aki foglalkozzon vele. Utazni sem nehéz vele, szerencsére kistestű, persze mindenhol kell neki jegyet venni, és figyelni, hogy ne szőrözzön, vagy sározzon össze semmit, de egy gyakorlott kutyás ezeket úgyis tudja. Volt olyan farm, ahonnan elutasítottak, mert hogy pl. már van 3 kutyájuk és talán sok lenne, ez is érthető, illetve a kérdések, amik felmerülnek levelezésekben: kergeti-e a csirkéket, hol alszik, mennyit eszik. Ezekben előre megállapodunk, mint mindenben és semmi gond. A jófej emberek általában szeretik az állatokat. :) De pl. a szlovén barátom, akinél pár napig megszálltunk, nem kifejezetten kedveli a kutyákat - pedig jófej :) -, nála kint aludt, és a végére még ő is megkedvelte. Szóval csak akkor jelent akadályt, ha akarjuk. 

8, Üzensz valamit az olvasóknak? 

Ha bármilyen változás, kaland jár a fejükben, mocorog a szívükben, hallgassanak az őrült hangokra és kövessék! Az egyszerűség elég erős megoldás mindenre, ezt is meg tudom osztani frissen szerzett bölcsességként. És mindent meg lehet valósítani: 2 nap alatt furulyázni tanulni, több száz kilométert áthidalni, nem mindent pénzzel, hanem inkább a megszokott megoldások helyett újakat kipróbálva is. Érdemes kipróbálni, milyen, ha lejjebb adunk az igényeinkből, és nem magunkat tekintjük a világ közepének, érdemes a természetbe menni, amennyit csak lehet, mozogni, új embereket megismerni, jókat enni, vígan élni! :)

9, Volt olyan érzés/dolog ami a sok utazás során kristályosodott ki benned, hogy hiányzik az életedből, és vágysz rá, de eddig nem tudtál nevet adni neki, míg nem indultál el az utadra?

Lassan épül bennem, hogy mik azok a dolgok, amikre vágyom, amiket én is szeretnék megvalósítani. Hogy minél többféle, változatos zöldséggel és gyümölccsel tudjam ellátni magam, a családom, a felesleggel a jó szomszédokat és a barátaimat, állatokat tartani erejükért, tejért, húsért, ezeket tudni feldolgozni, gyógynövényeket használni, természetes kozmetikumokat készíteni. Kiélni a kreativitásom építésben, szépítésben, zenében, táncban, főzésben, a természetet járni, ismerni a környék fűszálait, szép helyeit és embereit. 

Szeretném összefonni ezeket az új álmaimat a régi életemmel is. Ezt a gondolatot, érzést még hagyom érni, még nem állt össze a kép. :)

Felszabadultság, ösztönösség, folyamatos változás, kapcsolat magammal és a körülöttem lévő emberek és élő és élettelen dolgok valódi lényével, valódi, mély figyelem a dolgokra, alkotni merés, vágyás, tudás, nyitottság. 

Végül is igen, most már elég jól tudok nevet adni ezeknek a fontos tényezőknek! :)

És befejezésül Zene útra kelőknek: Palya Bea: Szófia Expressz